Magnézium-oxid
A magnézium a szervezetünkben előforduló negyedik leggyakoribb elem. A felnőttek testében 25-30 g magnézium van, ennek körülbelül 60%-a a csontrendszerben, 30%-a az izomrendszerben található. A magnézium elengedhetetlen a csontok és a fogak egészséges szerkezetének fenntartásához. Számos enzimet aktivál, különösen azokat, melyek a szervezet energiatermelő folyamataiban vesznek részt. Részt vesz a fehérjeszintézisben, a normál sejtosztódási folyamatokban, az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében valamint szükséges a normál izomműködés fenntartásához. Hiányának leggyakoribb elsődleges tünete ezért az izomzat működésében jelentkezhet, izomgyengeség, görcshajlam formájában. A megfelelő magnézium ellátottság hozzájárul az egészséges vérnyomás fenntartásához is.
A magnézium mintegy 300 enzim működéséhez szükséges. Nélkülözhetetlen az izomzat és az idegrendszer megfelelő működéséhez, a fehérjeszintézis folyamataihoz, továbbá fontos szerepet játszik a szív munkájában is. Elengedhetetlen a csontok szilárdságának fenntartásához, mivel ez az anyag szükséges a kalcium megkötéséhez.
A felnőtt ember szervezete 20-28 g magnéziumot tartalmaz. Ennek 59 százaléka a csontrendszerben található meg oldhatatlan formában, míg 40 százaléka a különböző szervekben - legnagyobb mennyiségben a vázizomzatban, a szívizomban, az agyban, a májban, a vesében - fordul elő. A maradék egy százalék a sejteken kívül, a szövetek közti folyadéktérben oszlik el.
A felnőtt férfiak magnéziumszükséglete mintegy napi 350 mg, a nőké ennél valamivel kevesebb, 250-300 mg. A gyermekek esetében ez az adag függ az életkoruktól és a testsúlyuktól is: a csecsemők napi 30 mg-jától a kamaszok napi 250 mg-jáig terjed. Ám bizonyos élethelyzetekben fokozódik a szervezet magnéziumszükséglete.
A szervezet magnéziumellátottságát a gyomor-bél rendszer és a vese működése is befolyásolja. A magnézium a vékonybélből felszívódva a vérárammal a sejtekbe és a szövetekbe jut.A táplálékkal bevitt magnéziumnak csak mintegy harmada-fele szívódik fel. Minden olyan betegség, amely a gyomor-bél rendszert érinti (például a Crohn-betegség vagy a krónikus hasmenés) csökkenti a magnézium felszívódását, és hosszabb távon hiánytüneteket okozhat.
Ha nincs elég
Ha a szervezetünk nem jut elegendő magnéziumhoz, azt először azok a sejtek sínylik meg, amelyek különösen sok energiát használnak fel, vagyis az idegsejtek és az izomsejtek. A tünetek a napi rohanás közben talán fel sem tűnnek, vagy sokan a feszített életmód rovására írják, és csak akkor kezdenek megoldást keresni, ha már súlyosbodnak a problémáik.
A magnéziumhiány korai tünete lehet az étvágytalanság, a hányinger, a hányás, a fáradtság, a gyengeség vagy az izomgörcsök (jellegzetes tünet az éjszakai lábikragörcs). Fokozódhat a stresszhajlam, nehezebben tudunk koncentrálni egy-egy feladatra, esetleg feszültség, szédülés léphet fel.
Az egészséges vesék hosszú ideig kiegyenlíthetik a csökkent magnéziumfelszívódást azzal, hogy a vizelettel kevesebb magnézium ürül ki. Ugyanakkor fokozott lehet az ásványianyag-ürítés - és így magnéziumhiány keletkezhet - többek között rosszul kezelt cukorbetegség vagy alkoholizmus esetén, amikor a nagy mennyiségű vizelettel sok magnézium is távozik.
Sajnos az átlagos magyar étkezési szokások nem biztosítanak elegendő magnéziumot a szervezetünk számára (a hazai vizsgálatok eredményei szerint naponta többnyire mindössze 210-270 mg-ot fogyasztunk). Pedig a változatos táplálkozás általában megfelelő magnézium bevitelt biztosít: tanácsos sok zöldséget (minél sötétebb zöld, annál jobb!), olajos magvakat, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret és hüvelyeseket fogyasztani. Jó hír az édesszájúaknak, hogy a csokoládé is gazdag magnéziumforrás! Enyhe magnéziumhiány esetén a fenti élelmiszerek fogyasztásának növelése megszüntetheti a tüneteket.
Sok esetben azonban ez nem elegendő, ilyenkor magnéziumtartalmú gyógyszer szedése segíthet. Az, hogy ezekből a készítményekből a szervezet mennyi szabaddá váló magnéziumot tud felhasználni, a benne lévő magnéziumsótól függ. A bélrendszerben felhalmozódó, fel nem szívódó magnézium azonban hasmenést, hányást okozhat. A magnézium felszívódását tehát befolyásolja az, hogy milyen só formájában juttatjuk be a szervezetbe.A hatásossága az úgynevezett biohasznosulástól is függ, ami azt fejezi ki, hogy a bevitt mennyiségtől és a felszívódástól függően mekkora az a magnéziummennyiség, amely végső soron a sejtek rendelkezésére áll.
Egyes anyagok - így például a B6-vitamin - segítik a magnézium felszívódását, sejtekbe való bejutását és bent maradását.
Fokozott magnéziumszükséglet
· Erőteljes szellemi vagy fizikai igénybevétel, vizsgaidőszak, stresszes életmód, aktív sportolás, fizikai munka során a sejteknek több energiára van szükségük.
· Gyerekeknek és serdülőknek a gyors növekedés miatt van szükségük több magnéziumra.
· A terhesség alatti magnéziumpótlás kedvezően hat az alábbi állapotok kialakulásának, illetve veszélyének csökkentésében: spontán vetélés, fenyegető koraszülés, a méhen belüli magzati fejlődés lelassulása, terhességi mérgezés.
· Számos igen elterjedt betegségben lehet magnéziumhiányt igazolni. Ezek közé tartozik többek között a szívelégtelenség, szívritmuszavar, magas vérnyomás, cukorbetegség, migrén, asztma. Ide tartozik a stressz is, amire a szervezet hormonális változásokkal is reagál, amelyek kedvezőtlen irányban befolyásolják a magnéziumháztartást.
· Egyes gyógyszerek mellékhatásaként a vizelettel fokozottan ürül a magnézium, ilyenek a vízhajtók, egyes antibiotikumok és citosztatikumok.
· Rosszul beállított cukorbetegség esetén a nagy mennyiségű vizelettel sok magnézium is eltávozik.
· Az alkoholisták több mint felénél alacsony magnéziumszintet állapítottak meg, melynek oka valószínűleg a csökkent bevitel, de szerepet játszik a vizelettel való fokozott magnéziumvesztés is.
· Időseknél nagyon gyakori a magnéziumhiány. Ennek több oka is lehet, a csökkent bevitel vagy a rossz felszívódás, a fokozott ürítés, de az idősek sok olyan gyógyszert is szednek, amely kedvezőtlenül befolyásolja a magnéziumszintet.
